Walter Elias Disneyként látta meg a napvilágot az Illinos állambeli Chicago városában, Elias Disney (1859-1941), Kanadából áttelepült farmer, és Flora Call (1868-1938) negyedik gyermekeként.
Szüleivel együtt 1906-ban egy Marceline melletti farmra, Missouriba, majd 1910-ben Kansas Citybe költözött.
Tanulmányait a Kansas City Public School District-ban (1907-1910) kezdte, és a Benton Grammar School-ban (1910-1911) folytatta. Élete során 26 Oscar-díjat kapott munkáiért.

• •  

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    •  
  • Kincses sziget (Tresure Island, játékfilm, 1950)
  • Alice csodaországban (Alice in Wonderland, 1951)
  • Robin Hood (The Story of Robin Hood and His Merry Men, játékfilm, 1952)
  • Pán Péter (Peter Pan, 1953)
  • Nemo kapitány (20 000 Leagues under the Sea, játékfilm, 1954)
  • Susi és Tekergő (Lady and the Tramp, 1955)
  • Csipkerózsika (Sleeping Beauty, 1959)

  •  

     

    

    
    

     

    101 kiskutya (101 Dalmatians, 1961)

  • 

  • 
  • Mary Poppins (musical, 1964)
  •  
  • A dzsungel könyve (The Jungle Book, 1967)

  •  

    A Szépség és a szörny

•  

 

• • Walt Disney élete (1.

    Walter Elias Disney,  rajzfilmjeivel az egész világot meghódította - Neve egybeforr a műfaj művészi tökélyre emelésével

  • 1966. december 15-én megrendült és gyászba borult a világ. Milliók siratták el az egykori kansasi rikkancsot, aki szabad idejében rajzórákra járogatott, megrajzolta a maga ötletes állatfiguráit, Mickey egeret, Pluto kutyát, Donald kacsát, s mivel sohasem elégedett meg a részeredményekkel - megindult a csillagokig vezető úton. Azt mondják, hogy Hollywood a maga megafilmjeivel, megasztárjaival, népszerű műfajaival, de különösképpen a Disney-siker legendájával része az annyit emlegetett amerikai álomnak. Walt Disney neve mindmáig - pedig már 2001-et írunk - egybeforr a műfaj művészi tökélyre emelésével és a legerkölcsösebb családi szórakoztatással. Olyan ember ő, akinek csillaga szüntelenül fényesen ragyog. Rajzfilmjeinek sikere egyedülálló, kétségtelenül ő a rajzfilmművészet egyedülálló mestere. Még halála után is, merthogy birodalma nem omlott össze. Disney varázslatos mesefigurái az egész világon - New Yorktól Tokióig, Párizstól Maniláig - egykettőre meghódították a gyerekek szívét. De akkor aztán, 1966-ban egy nemes szív megszűnt dobogni. Szalagcímek a lapokból: ,,A világ elvesztette kedvenc nagybácsiját''. A láncdohányos Disney - erről a szenvedélyéről nem tudott leszokni - egy késő őszi napon amolyan rutinvizsgálatra jelentkezett orvosánál. Mint kiderült, súlyos beteg: tüdődaganata van. Walt Disney nem sokáig nyomta az ágyat. Hat héttel a vizsgálat után elhunyt abban a burbanki St. Joseph kórházban, amely épp szemben helyezkedett el a Disney-stúdióval. Életének utolsó perceiben is mintegy közel akar maradni a rajzasztalához, hűséges munkatársaihoz. Hollywoodban szigorú hírzárlatot rendeltek el. Emiatt sokan azt rebesgették, hogy a varázsló nem is halt meg, csak hibernáltatta magát, hogy aztán váratlanul feltámadjon, és tovább dolgozzon. Walt Disney sírja a glendale-i Forest Green Memorial Park temetőjében található. S azóta a hosszú téli éjszakákon a nagyszülők újra és újra elmesélik unokáiknak Walt Disney felemelkedésének és tündöklésének szép történetét, a klasszikus amerikai sikersztorit a szegény, ágrólszakadt srácról, aki kemény munkával, de nagy-nagy elszántsággal és elképesztő makacssággal küzdötte be magát az aranykapun túlra. Disney képzelőereje egyszerűen sokkolta az emberek millióit, új távlatokat nyitott...

    

    Walt Elias Disney Chicagóban született száz évvel ezelőtt, 1901. december 5-én Elias és Flora Disney negyedik gyerekeként. Édesapja 1859-ben látta meg a napvilágot Kanadában. 1970-ben Kansasban tűnik fel, majd a napsütötte Floridában, ahol két nagyobbik gyermeke, Raymond és Herbert született. A család 1893-ban Chicagóban telepszik le. Ebben a városban keresztelték meg kisebbik fiukat, Royt, majd Waltert, s végül az egyetlen leányukat, Ruthot. Walt édesanyja, Flora Call tanítónő volt. Walter mindössze ötéves, amikor édesapja - aki a vasútnál is dolgozott, de volt ácsmester, segédlelkész és narancstermelő - felrámoltatta a bútorokat egy tehergépkocsira, és újra költözött a család. Meg sem álltak a Missouri állambeli Marcelina húszhektáros farmjáig, ahol aztán Walt reggeltől estig a magas fűben hancúrozhatott. Naphosszat a madarak csicsergését hallgatta, s bámulta a felette elvonuló felhőket. A farmbeli élmények elbűvölték, és mélyen belevésődtek az emlékezetébe: alkotásaiban ennek a világnak a növény- ás állatvilága jelenik meg. Nem véletlen, hogy sikereinek csúcsán egy későbbi otthonának tágas udvarán felépítette a farmbeli fészer és csűr hű mását. A Fő utca Disneylandben a marceline-i Fő utca nagyban.

    

    Tulajdonképpen a farm ihlette alkotásra. Walt mindenre rácsodálkozott, minden érdekelte: a napkelte éppúgy, mint a naplemente. A farm minden zugába bekukkantott, és mindenütt újabb és újabb felfedezéseket tett. Különösképpen az állatokhoz vonzódott. Elkezdett rajzolgatni, csak úgy kedvtelésből. Az újságokból karikatúrákat másolt át. Ez a tevékenység már akkor több volt egyszerű időtöltésnél, sajátos menekvés volt a sanyarú valóságból. Spahtlival a házuk falára rajzolta a farmbeli állatokat, köztük egy Rupert nevű lovat is.

     

  • 

    ,,Emlékszem, hétesztendős lehettem, az orvosnak volt egy gyönyörű csődöre, s arra kért, vázoljam le. Az eredmény meglehetősen szörnyű lett, de mind a doktor, mind a felesége, nagy-nagy örömömre, megdicsérte" - nyilatkozta a művész 1950-ben.

    

    Walt nemcsak rajzolt, nemcsak az udvarban ténfergett a tyúkok és a libák között. Kemény munkára is fogták, mert az édesapja született peches ember volt, úgyszólván semmi sem sikerült neki az életben. Nem boldogult a farmmal sem, sebtében eladta hát, és a családot Kansas Citybe költöztette. Walt ekkor kilencéves volt. Royjal rikkancsként dolgozott. Az újságkihordás után - tanulás napestig. A délelőtti szünetben cukorkaboltban dolgozott. Édesapja elől sok mindent elhallgatott. Nem jól tette, mert az öreg Disney gyakran elővette a nadrágszíjat. Walt azt sem árulta el, hogy Roynak olykor a halottaskocsi-mosásban is segédkezik. Néhanapján színpadon is fellépett, Charlie Chaplint utánozta, mégpedig elég ügyesen. Évek múltán nem tudott dönteni, hogy mi is legyen belőle: grafikus vagy színész? Ám amikor gyakornok lett a Gray Advertising Companynál, már tudta, hogy a színészéletnek befellegzett. Itt találkozott Ub Iwerksszel, s ők ketten kaptak a cégtől egy hatalmas rajzasztalt, együtt dolgoztak sokáig - teljes egyetértésben. A környékbeli moziknak egyperces reklámfilmeket készítettek, újságoknak rajzoltak, s amikor a Kansas City Filmtársaság karikaturistát keresett, Walt azonnal belépett...